Helytörténet

Helytörténet

Történet

A település a 44-es számú főút mentén helyezkedik el Szarvastól 15 km-re, Békéscsabától 35 km-re.

A település jelenlegi területe Szarvas külterülete volt. 1952-ben alakult Örménykút község, melynek részét képezte a "Kondorosi Holdak" nevű tanyaközpont is, mely tulajdonképpen Kardos területét jelentette. 1958-ban készült a tanyaközpont házhelyrendezési terve. Ezzel kijelölésre került a község mai belterületének helye. A község 1969-ben lett önálló település. 1977-ben Örménykúttal közös tanácsú községgé válik, 1981-ben mindkét település csatlakozik Csabacsüd Nagyközségi Közös Tanácshoz. Az 1988-ban kezdeményezett helyi népszavazás eredményeként, 1989-től önálló község.

A község tagja a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásának, az önkormányzati feladatok ésszerű megosztásában mindig partner, a lehetőségeket igyekszik mindig kihasználni a település önállóságának megtartása mellett.

 » A település lakosainak száma

A település lakosainak száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, 2016. december 31. állapot szerint a lakosságszám: 605 fő.
A lakosság korcsoportos megoszlása:

Korcsoport Férfi Együtt
0-2 13 3 16
3-5 2 4 6
6-14 18 17 35
15-17 10 2 12
18-60 188 151 339
61-120 80 117 197
Összesen 311 294 605

Ebből

Korcsoport Férfi Együtt
0-18 éves 44 29 73
19-60 éves 187 148 335
61-120 éves 80 117 197
Összesen 311 294 605

A korcsoportos megoszlásból is látszik, hogy a lakosság elöregedő, kevés a gyermek. A belterületen és a külterületen élő lakosok száma közel azonos, amely az önkormányzat kiadási szintjét is meghatározza. A nagy tanyavilág miatt a közfeladatok ellátása jelentős többletterhet ró az önkormányzatra.

 » Infrastruktúra

Környezeti állapot és műszaki infrastruktúra tekintetében elmondható, hogy tekintettel arra, hogy ipari tevékenység a területen nincs, számottevő környezeti ártalom nem keletkezik. A 44-es út 100 m-es körzetén belül a zajszint jelenthet jelentősebb környezeti ártalmat. A légszennyezés legjelentősebb forrása szintén a 44-es számú főút.

Kardos elektromos ellátása 100 %-os a belterület és a tanyasorok figyelembevételével. Belterületen a vezetékes vízellátás, gázellátás, vezetékes telefonellátás teljesen kiépített. A belterületi utak 100 %-ban kiépítettek. Önkormányzati tulajdonú utak hossza: 55,4 km, ebből kiépített 5,5 km, 49,9 kiépítetlen.

A településnek saját vasútállomása nincs. A Mezőtúr –- Szarvas -– Orosházi szárnyvonalon a Nagyréti vasúti megállóhely a Gimnázium sor mellett a település igazgatási határán található. A 44-es számú főút mentén a település teljes közigazgatási határára vonatkozóan kiépített kerékpárút van.

 » Lakásellátottság

Lakásellátottság vonatkozásában elmondható, hogy az 1998. évi adatok alapján belterületen 2,5 fő, külterületen 1,57 fő jut lakásonként, ez az arány az elmúlt években szinte változatlan. A községben a lakások száma: 431 db. Szennyvízcsatorna nincs kiépítve. Valamennyi lakás magántulajdonban van.

 » Intézményellátottság

A település intézményellátottsága jónak mondható. Intézmények:

  • községháza
  • művelődési ház
  • egészségház, amelyben gyógyszertár, védőnői szolgálat, gyermekorvosi szolgálat működik,
  • orvosi rendelő
  • idősek klubja
  • integrált közösségi szolgáltató tér

 » Megélhetés

A község lakosainak a megélhetését alapvetően a föld biztosítja. A föld átlagos aranykorona értéke a 40 AK. A terület földrajzi adottságaihoz igazodóan a földtulajdonnal rendelkezők a szántóföldi növénytermesztésből kívánják megélhetésüket biztosítani. Erdőgazdálkodási, halászati, idegenforgalmi tevékenység a településen nincs.

A településen jelenleg 2 vegyesbolt és 2 vendéglátó egység működik. Vállalkozások száma: 33 db A község legnagyobb vállalkozásai: BAREX Kft (sertéstenyésztés),  Geomark Kft.(szántóföldi növénytermesztés), , Dr.Kalhammer Mátyás egyéni vállalkozó (tojótyúk telep).

 » Nemzetiség

A település lakosainak döntő többsége szlovák nemzetiségűnek vallja magát, melynek köszönhetően a hagyományok ápolására nagy hangsúly helyeződik a szlovák önkormányzat közreműködésével.

 »

 A település címeréről

 

07 Kardos címere álló négyelt reneszánsz tárcsapajzs. Első (Jobb felső) vörös mezejében ágaskodó fegyverzett arany oroszlán lép jobbra, jobb mancsában ezüst pengéjű szablyát emel feje fölé, a balban ugyancsak ezüst pengéjű pallost tart maga előtt. Második mezejében zöld hármashalom középső halmába ugyancsak ezüst pengéjű és aranyos markolatú kard van döfve, a két szélső halmon pedig három- három arany kalászba szökkent búzaszál látszik, felettük jobb oldalon aranyos tizenhat sugarú napkorong, balon ezüst telő holdsarló ragyog. A harmadik mező zölddel és ezüsttel háromszor vágott, a negyedik ezüsttel és kékkel háromszor vágott.

A pajzs felső élén arany peremű és rostélyú tornasisak nyugszik, nyakában arany szalagon arany foglalatban kék zafír. A sisakon ötágú (három levél között két gyöngy) nyitott arany leveleskorona van, melyből jobbra forduló, ágaskodó fekete ló növekszik.

A foszlányok: jobbról kék és ezüst, balról vörös és arany. A szálfegyvereket tartó oroszlán utal a helység nevére, továbbá arra, hogy e vidék Hunyadi birtok volt, s a török történetírók többször említik Jánost "oroszlán bátorságú hősnek". Az a hagyomány is tartja magát, hogy a török időkben katona-birtok volt, amelynek alakja jatagánra emlékeztetett, ezért nyerte volna nevét. Valószínűbb azonban, hogy nem a birtok alakja volt a meghatározó, hanem az, hogy e hűbérbirtok csupán egy vitéz eltartására szolgáló egység volt, amelyet kilidzs-nek neveztek, ami magyarul kardot jelent.

A hármashalom utal arra, hogy a lakosság Felvidékről települt át, ugyanakkor felidézi a helyi kun-halmok képét és a termőföld kiváló minőségét is. A halomba szúrt kard a hajdan e vidéket is megszálló szkíták kard-kultuszának állít emléket, ugyanakkor kifejezi a lakosság harcos ragaszkodását szülőföldjéhez és önállóságához.

A telt búzakalászok és a sisakdíszben szereplő ló a megélhetés legfontosabb forrására, a mezőgazdaságra mutat. A kardot (mint egy világfát) jobbról és balról közrefogó Nap és Hold az Ősi hiedelemvilágot idézik, a kék mező pedig az evangélikus vallást jelzi.

A sisak emléket állít azoknak, akik a közösség elődei közül harcokban estek el, a korona pedig a település autonómiáját fémjelzi. A zölddel és ezüsttel vágott pajzsmező a Békés-megyei elhelyezkedést hivatott megjeleníteni, az ezüsttel és kékkel vágott pedig (ide számítva a bal oldali foszlány vörös színét is) a szlovákságot fejezi ki.

A növényi ornamentikába átcsapó dús foszlányok a termőföld gazdagságát és a rajta munkálkodók szorgalmát szimbolizálják.