Helytörténet

A település a 44-es számú főút mentén helyezkedik el Szarvastól 15 km-re, Békéscsabától 35 km-re.

A település jelenlegi területe Szarvas külterülete volt.

• 1952-ben alakult Örménykút község, melynek részét képezte a "Kondorosi Holdak" nevű tanyaközpont is, mely tulajdonképpen Kardos területét jelentette.
• 1958-ban készült a tanyaközpont házhelyrendezési terve. Ezzel kijelölésre került a község mai belterületének helye.
• A község 1969-ben lett önálló település.
• 1977-ben Örménykúttal közös tanácsú községgé válik,
• 1981-ben mindkét település csatlakozik Csabacsüd Nagyközségi Közös Tanácshoz.
• Az 1988-ban kezdeményezett helyi népszavazás eredményeként, 1989-től önálló község.

A község tagja a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásának, az önkormányzati feladatok ésszerű megosztásában mindig partner, a lehetőségeket igyekszik mindig kihasználni a település önállóságának megtartása mellett.

A település lakosainak száma

A település lakosainak száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, 2016. december 31. állapot szerint a lakosságszám: 605 fő.
A lakosság korcsoportos megoszlása:

Ebből

A korcsoportos megoszlásból is látszik, hogy a lakosság elöregedő, kevés a gyermek. A belterületen és a külterületen élő lakosok száma közel azonos, amely az önkormányzat kiadási szintjét is meghatározza. A nagy tanyavilág miatt a közfeladatok ellátása jelentős többletterhet ró az önkormányzatra.

Infrastruktúra

Környezeti állapot és műszaki infrastruktúra tekintetében elmondható, hogy tekintettel arra, hogy ipari tevékenység a területen nincs, számottevő környezeti ártalom nem keletkezik. A 44-es út 100 m-es körzetén belül a zajszint jelenthet jelentősebb környezeti ártalmat. A légszennyezés legjelentősebb forrása szintén a 44-es számú főút.

Kardos elektromos ellátása 100 %-os a belterület és a tanyasorok figyelembevételével. Belterületen a vezetékes vízellátás, gázellátás, vezetékes telefonellátás teljesen kiépített. A belterületi utak 100 %-ban kiépítettek. Önkormányzati tulajdonú utak hossza: 55,4 km, ebből kiépített 5,5 km, 49,9 kiépítetlen.

A településnek saját vasútállomása nincs. A Mezőtúr –- Szarvas -– Orosházi szárnyvonalon a Nagyréti vasúti megállóhely a Gimnázium sor mellett a település igazgatási határán található. A 44-es számú főút mentén a település teljes közigazgatási határára vonatkozóan kiépített kerékpárút van.

Lakásellátottság

Lakásellátottság vonatkozásában elmondható, hogy az 1998. évi adatok alapján belterületen 2,5 fő, külterületen 1,57 fő jut lakásonként, ez az arány az elmúlt években szinte változatlan. A községben a lakások száma: 431 db. Szennyvízcsatorna nincs kiépítve. Valamennyi lakás magántulajdonban van.

Intézményellátottság

A település intézményellátottsága jónak mondható.

Intézmények:

• községháza
• művelődési ház
• egészségház, amelyben gyógyszertár, védőnői szolgálat, gyermekorvosi szolgálat működik,
• orvosi rendelő
• idősek klubja
• integrált közösségi szolgáltató tér

Megélhetés

A község lakosainak a megélhetését alapvetően a föld biztosítja. A föld átlagos aranykorona értéke a 40 AK. A terület földrajzi adottságaihoz igazodóan a földtulajdonnal rendelkezők a szántóföldi növénytermesztésből kívánják megélhetésüket biztosítani. Erdőgazdálkodási, halászati, idegenforgalmi tevékenység a településen nincs.

A településen jelenleg 2 vegyesbolt és 2 vendéglátó egység működik. Vállalkozások száma: 33 db A község legnagyobb vállalkozásai: BAREX Kft (sertéstenyésztés),  Geomark Kft.(szántóföldi növénytermesztés), , Dr.Kalhammer Mátyás egyéni vállalkozó (tojótyúk telep).

Nemzetiség

A település lakosainak döntő többsége szlovák nemzetiségűnek vallja magát, melynek köszönhetően a hagyományok ápolására nagy hangsúly helyeződik a szlovák önkormányzat közreműködésével.

 A település címeréről

 Kardos címere álló négyelt reneszánsz tárcsapajzs. Első (Jobb felső) vörös mezejében ágaskodó fegyverzett arany oroszlán lép jobbra, jobb mancsában ezüst pengéjű szablyát emel feje fölé, a balban ugyancsak ezüst pengéjű pallost tart maga előtt. Második mezejében zöld hármashalom középső halmába ugyancsak ezüst pengéjű és aranyos markolatú kard van döfve, a két szélső halmon pedig három- három arany kalászba szökkent búzaszál látszik, felettük jobb oldalon aranyos tizenhat sugarú napkorong, balon ezüst telő holdsarló ragyog. A harmadik mező zölddel és ezüsttel háromszor vágott, a negyedik ezüsttel és kékkel háromszor vágott.

A pajzs felső élén arany peremű és rostélyú tornasisak nyugszik, nyakában arany szalagon arany foglalatban kék zafír. A sisakon ötágú (három levél között két gyöngy) nyitott arany leveleskorona van, melyből jobbra forduló, ágaskodó fekete ló növekszik.

A foszlányok: jobbról kék és ezüst, balról vörös és arany. A szálfegyvereket tartó oroszlán utal a helység nevére, továbbá arra, hogy e vidék Hunyadi birtok volt, s a török történetírók többször említik Jánost "oroszlán bátorságú hősnek". Az a hagyomány is tartja magát, hogy a török időkben katona-birtok volt, amelynek alakja jatagánra emlékeztetett, ezért nyerte volna nevét. Valószínűbb azonban, hogy nem a birtok alakja volt a meghatározó, hanem az, hogy e hűbérbirtok csupán egy vitéz eltartására szolgáló egység volt, amelyet kilidzs-nek neveztek, ami magyarul kardot jelent.

A hármashalom utal arra, hogy a lakosság Felvidékről települt át, ugyanakkor felidézi a helyi kun-halmok képét és a termőföld kiváló minőségét is. A halomba szúrt kard a hajdan e vidéket is megszálló szkíták kard-kultuszának állít emléket, ugyanakkor kifejezi a lakosság harcos ragaszkodását szülőföldjéhez és önállóságához.

A telt búzakalászok és a sisakdíszben szereplő ló a megélhetés legfontosabb forrására, a mezőgazdaságra mutat. A kardot (mint egy világfát) jobbról és balról közrefogó Nap és Hold az Ősi hiedelemvilágot idézik, a kék mező pedig az evangélikus vallást jelzi.

A sisak emléket állít azoknak, akik a közösség elődei közül harcokban estek el, a korona pedig a település autonómiáját fémjelzi. A zölddel és ezüsttel vágott pajzsmező a Békés-megyei elhelyezkedést hivatott megjeleníteni, az ezüsttel és kékkel vágott pedig (ide számítva a bal oldali foszlány vörös színét is) a szlovákságot fejezi ki.

A növényi ornamentikába átcsapó dús foszlányok a termőföld gazdagságát és a rajta munkálkodók szorgalmát szimbolizálják.