Helytörténet:
A település a 44-es számú főút mentén helyezkedik el Szarvastól 15 km-re, Békéscsabától 35 km-re.
A település jelenlegi területe Szarvas külterülete volt. 1952-ben alakult Örménykút község, melynek részét képezte a "Kondorosi Holdak" nevű tanyaközpont is, mely tulajdonképpen Kardos területét jelentette. 1958-ban készült a tanyaközpont házhelyrendezési terve. Ezzel kijelölésre került a község mai belterületének helye. A község 1969-ben lett önálló település. 1977-ben Örménykúttal közös tanácsú községgé válik, 1981-ben mindkét település csatlakozik Csabacsüd Nagyközségi Közös Tanácshoz. Az 1988-ban kezdeményezett helyi népszavazás eredményeként, 1989-től önálló község.
A község tagja a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásának, az önkormányzati feladatok ésszerű megosztásában mindig partner, a lehetőségeket igyekszik mindig kihasználni a település önállóságának megtartása mellett.
» A település lakosainak száma
A település lakosainak száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, 2016. december 31. állapot szerint a lakosságszám: 605 fő.
A lakosság korcsoportos megoszlása:
| Korcsoport | Férfi | Nő | Együtt |
| 0-2 | 13 | 3 | 16 |
| 3-5 | 2 | 4 | 6 |
| 6-14 | 18 | 17 | 35 |
| 15-17 | 10 | 2 | 12 |
| 18-60 | 188 | 151 | 339 |
| 61-120 | 80 | 117 | 197 |
| Összesen | 311 | 294 | 605 |
Ebből
| Korcsoport | Férfi | Nő | Együtt |
| 0-18 éves | 44 | 29 | 73 |
| 19-60 éves | 187 | 148 | 335 |
| 61-120 éves | 80 | 117 | 197 |
| Összesen | 311 | 294 | 605 |
A korcsoportos megoszlásból is látszik, hogy a lakosság elöregedő, kevés a gyermek. A belterületen és a külterületen élő lakosok száma közel azonos, amely az önkormányzat kiadási szintjét is meghatározza. A nagy tanyavilág miatt a közfeladatok ellátása jelentős többletterhet ró az önkormányzatra.
» Infrastruktúra
Környezeti állapot és műszaki infrastruktúra tekintetében elmondható, hogy tekintettel arra, hogy ipari tevékenység a területen nincs, számottevő környezeti ártalom nem keletkezik. A 44-es út 100 m-es körzetén belül a zajszint jelenthet jelentősebb környezeti ártalmat. A légszennyezés legjelentősebb forrása szintén a 44-es számú főút.
Kardos elektromos ellátása 100 %-os a belterület és a tanyasorok figyelembevételével. Belterületen a vezetékes vízellátás, gázellátás, vezetékes telefonellátás teljesen kiépített. A belterületi utak 100 %-ban kiépítettek. Önkormányzati tulajdonú utak hossza: 55,4 km, ebből kiépített 5,5 km, 49,9 kiépítetlen.
A településnek saját vasútállomása nincs. A Mezőtúr - Szarvas - Orosházi szárnyvonalon a Nagyréti vasúti megállóhely a Gimnázium sor mellett a település igazgatási határán található. A 44-es számú főút mentén a település teljes közigazgatási határára vonatkozóan kiépített kerékpárút van.
» Lakásellátottság
Lakásellátottság vonatkozásában elmondható, hogy az 1998. évi adatok alapján belterületen 2,5 fő, külterületen 1,57 fő jut lakásonként, ez az arány az elmúlt években szinte változatlan. A községben a lakások száma: 431 db. Szennyvízcsatorna nincs kiépítve. Valamennyi lakás magántulajdonban van.
» Intézményellátottság
A település intézményellátottsága jónak mondható. Intézmények:
- községháza
- művelődési ház
- egészségház, amelyben gyógyszertár, védőnői szolgálat, gyermekorvosi szolgálat működik,
- orvosi rendelő
- idősek klubja
- integrált közösségi szolgáltató tér
» Megélhetés
A község lakosainak a megélhetését alapvetően a föld biztosítja. A föld átlagos aranykorona értéke a 40 AK. A terület földrajzi adottságaihoz igazodóan a földtulajdonnal rendelkezők a szántóföldi növénytermesztésből kívánják megélhetésüket biztosítani. Erdőgazdálkodási, halászati, idegenforgalmi tevékenység a településen nincs.
A településen jelenleg 2 vegyesbolt és 2 vendéglátó egység működik. Vállalkozások száma: 33 db A község legnagyobb vállalkozásai: BAREX Kft (sertéstenyésztés), Geomark Kft.(szántóföldi növénytermesztés), , Dr.Kalhammer Mátyás egyéni vállalkozó (tojótyúk telep).
» Nemzetiség
A település lakosainak döntő többsége szlovák nemzetiségűnek vallja magát, melynek köszönhetően a hagyományok ápolására nagy hangsúly helyeződik a szlovák önkormányzat közreműködésével.
»
A település címeréről
Kardos címere álló négyelt reneszánsz tárcsapajzs. Első (Jobb felső) vörös mezejében ágaskodó fegyverzett arany oroszlán lép jobbra, jobb mancsában ezüst pengéjű szablyát emel feje fölé, a balban ugyancsak ezüst pengéjű pallost tart maga előtt. Második mezejében zöld hármashalom középső halmába ugyancsak ezüst pengéjű és aranyos markolatú kard van döfve, a két szélső halmon pedig három- három arany kalászba szökkent búzaszál látszik, felettük jobb oldalon aranyos tizenhat sugarú napkorong, balon ezüst telő holdsarló ragyog. A harmadik mező zölddel és ezüsttel háromszor vágott, a negyedik ezüsttel és kékkel háromszor vágott.
A pajzs felső élén arany peremű és rostélyú tornasisak nyugszik, nyakában arany szalagon arany foglalatban kék zafír. A sisakon ötágú (három levél között két gyöngy) nyitott arany leveleskorona van, melyből jobbra forduló, ágaskodó fekete ló növekszik.
A foszlányok: jobbról kék és ezüst, balról vörös és arany. A szálfegyvereket tartó oroszlán utal a helység nevére, továbbá arra, hogy e vidék Hunyadi birtok volt, s a török történetírók többször említik Jánost "oroszlán bátorságú hősnek". Az a hagyomány is tartja magát, hogy a török időkben katona-birtok volt, amelynek alakja jatagánra emlékeztetett, ezért nyerte volna nevét. Valószínűbb azonban, hogy nem a birtok alakja volt a meghatározó, hanem az, hogy e hűbérbirtok csupán egy vitéz eltartására szolgáló egység volt, amelyet kilidzs-nek neveztek, ami magyarul kardot jelent.
A hármashalom utal arra, hogy a lakosság Felvidékről települt át, ugyanakkor felidézi a helyi kun-halmok képét és a termőföld kiváló minőségét is. A halomba szúrt kard a hajdan e vidéket is megszálló szkíták kard-kultuszának állít emléket, ugyanakkor kifejezi a lakosság harcos ragaszkodását szülőföldjéhez és önállóságához.
A telt búzakalászok és a sisakdíszben szereplő ló a megélhetés legfontosabb forrására, a mezőgazdaságra mutat. A kardot (mint egy világfát) jobbról és balról közrefogó Nap és Hold az Ősi hiedelemvilágot idézik, a kék mező pedig az evangélikus vallást jelzi.
A sisak emléket állít azoknak, akik a közösség elődei közül harcokban estek el, a korona pedig a település autonómiáját fémjelzi. A zölddel és ezüsttel vágott pajzsmező a Békés-megyei elhelyezkedést hivatott megjeleníteni, az ezüsttel és kékkel vágott pedig (ide számítva a bal oldali foszlány vörös színét is) a szlovákságot fejezi ki.
A növényi ornamentikába átcsapó dús foszlányok a termőföld gazdagságát és a rajta munkálkodók szorgalmát szimbolizálják.